A Biblia egyedülálló könyv. Minden más könyvtől különbözik. Egyedülálló folyamatosságában és üzenetének egységében, harmóniájában.

 

 Kb.1400 éven keresztül, több, mint 40 szerző írta, akik különböző helyeken éltek, különböző időkben és különböző képzettséggel, személyiséggel rendelkeztek. Volt közöttük király, miniszterelnök, orvos, de halász, juhpásztor és adószedő is.

Több száz olyan alaptémát vetettek fel, amelyek az emberiséget régtől fogva izgatják, és amelyekkel kapcsolatban egyáltalán nincs közmegegyezés. Ebben a könyvben annak ellenére harmónia, és egységes vélemény található ezekről a témákról, hogy olyan hatalmas időintervallumot fed le, és annyira különböző emberek írták. Központi témája, amely az egészen végigvonul: Hogyan menti meg Isten az emberiséget?
A Biblia egyedülálló abban is, ahogyan túlélte az időt, az üldöztetést ,és a kritikák özönét.
Eredetileg olyan anyagokra írták, amelyek idővel tönkrementek, papíruszra, pergamenre (állatbőrre), ezért újra, és újra kézzel másolták, majd a másolatot is másolták sok száz éven keresztül, amíg fel nem találták a könyvnyomtatást. Ennyi idő alatt elveszhettek volna részek, vagy jelentősen megváltozhatott volna az eredeti szöveg a hibák, pontatlanságok vagy akár szándékos kihagyások, betoldások által. A későbbiekben részletesen meg fogjuk mutatni, hogy mindezek ellenére milyen pontos, és megbízható formában maradt ránk ez a könyv.
2007-re a világon kinyomtatott Bibliák száma megközelítette a 7,5 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy a föld minden lakójára jut egy példány. Egyetlen más könyvről sem lehet ugyanezt elmondani. A Biblia az összes valaha írt könyv közül a mindenkori bestseller!
Napjainkig a teljes Bibliát több, mint 450 nyelvre fordították le. Az Újszövetséget pedig közel 1400 nyelvre. Bár még mindig sok olyan nyelv és dialektus van, amelyeken nem áll rendelkezésre fordítás, mégis elérhető ma ez a könyv az emberiség 90%-a számára, mivel ezek a nyelvek számukra az elsődleges közvetítő nyelv szerepét töltik be. Egyetlen más könyvről sem mondható el ugyanez!
A Bibliával szemben gyakran fogalmazódnak meg olyan ellenvetések, hogy “a papok átírták, hozzátettek, vagy elvettek belőle” és “ez egy nagyon régi könyv, a mai ember számára nincs mondanivalója” vagy “azt csak emberek írták” vagy “amit ott olvasunk azt nem kell szó szerint érteni, csak jelképesen” stb...
Érdekes tapasztalat ugyanakkor, hogy a legtöbben azok közül, akik szinte gondolkodás nélkül kimondanak ilyen kritikát a Bibliával kapcsolatban vagy soha nem olvasták végig a Bibliát saját maguk, vagy csak nagyon felszínes, áttételes ismeretekkel rendelkeznek róla.
Sokan minden további nélkül elfogadják azoknak a történelemmel foglakozó könyveknek a hitelességét, amelyeket olvasnak. Ugyanakkor a Biblia hitelességét nagyon könnyen megkérdőjelezik. Vajon miért?
Ennek több oka is lehet, mégis igen gyakran összefügg azzal, hogy a Biblia abszolút igazságokat, és erkölcsi szabályokat fogalmaz meg. Amikor valaki ezekkel szembesül, látja, hogy saját értékrendje, életvezetése milyen nagy mértékben eltér a Bibliában megfogalmazott elvárásoktól. Sokan ilyenkor, ahelyett, hogy komolyan végigondolnák és mérlegelnék annak a lehetőségét, hogy a Biblia igaz, és kötelező érvényű rájuk nézve is, inkább intellektuális mentségeket találnak ki, azok mögé bújnak és nem is hajlandóak becsületesen végiggondolni és végighallgatni a Jézus Krisztus feltámadására, és a Biblia hitelességére vonatkozó tényeket és az ezeken alapuló érvelést.
Ezért ez az írás az őszinte, elfogulatlan keresőknek szól, akik nyitottak arra a lehetőségre, hogy a Biblia igaz lehet, és Jézus valóban az, akinek mondta magát.
Aki őszintén keresi az élet értelmét, és a végső kérdésekre az igaz válaszokat, az az ember egyszerűen nem teheti meg, hogy ne vegyen figyelembe egy olyan könyvet, amely az emberiség története során valaha írt írások között egyedülálló pozíciót tölt be.

 

 I. A Biblia egyedülálló könyv

 A. A Biblia egyedülállóan összefüggő

Képzeljük el, hogy megkérdeznénk 40 különböző embert vallási nézeteikről. Olyanokat, akik a legkülönbözőbb társadalmi-gazdasági háttérből jönnek... (a legszegényebb emberektől a leggazdagabbakig)
a legkülönbözőbb foglakozásúak ...
(királyokat, szegényeket, államférfiakat, halászokat, költőket és orvosokat)
három különböző földrészről származnak ...
(Ázsia, Afrika és Európa)
három kölünböző nyelven beszélnek ...
(héber, görög és arámi)
más és más irodalmi műfajban írnak ...
(költészet, történelem, polgári- és büntetőjog, etika, tanítás, példázat, életrajz, személyes levelezés ...)
És mindezt egy több, mint 1000 évet felölelő időszak alatt!
Ha megkérnénk őket, hogy Istennel, és a legnagyobb létkérdésekkel kapcsolatos megfigyeléseiket, gondolataikat és érzéseiket foglalják írásba, vajon milyen könyv kerekedne ki ebből? Vajon mindannyian egyetértenének? Nem éppen. Valószínüleg óriási zagyvalékot kapnánk. A Biblia szerzői pontosan ilyen különbözőek; ennek ellenére az egész könyvön végigvonul a témák közötti harmónia, és egység, és a benne szereplő adatok összefüggenek! Ennek alapján a legkevesebb, amit elmondhatunk a Bibliáról az az, hogy egyedülálló.

 

  B. A Biblia egyedülálló abban, ahogy túlélte az évszázadok viharait.


Ha a Bibliát összehasonlítjuk más hasonló korú írásokkal kitűnik, hogy több kézirat maradt fent belőle, mint bármely 10 klasszikus műből együttvéve!
Az Újszövetséggel kapcsolatban John Warwick Montgomery (kiváló filozófus és egyetemi tanár) a következő megállapítást tette:
"... ha valaki szekptikus az Újszövetség könyveinek ránk maradt szövegével kapcsolatban, annak egyúttal az összes ókori klasszikus művet is sutba kell dobnia, mert egyetlen ókorból származó dokumentum sincs olyan szilárdan alátámasztva bibliográfiai szempontból, mint az Újszövetség. "
Bernard Ramm a héber Írások hitelességéről és a bibliai kéziratok számáról a következőt mondta:
"A zsidók úgy megőrizték őket, ahogyan soha egyetlen más kéziratot sem őriztek meg. A masszórában (az Ószövetség szövege a zsidó hagyomány szerint ill. a szöveghez kapcsolódó megjegyzések, feljegyzések) részletes nyilvántartást vezettek minden egyes betűről, szótagról, szóról és bekezdésről. Kultúrájukban voltak olyan emberek, akiknek az volt az egyetlen feladatuk, hogy megőrizzék és továbbadják ezeket a dokumentumokat gyakorlatilag tökéletes hűséggel... Megszámolta-e valaha bárki is Platón, Arisztotelész, Ciceró vagy Seneca műveinek betűit, szótagjait vagy szavait?”

  II. Hiteles, megbízható bibliai szöveggel rendelkezünk

.A. Ezt alátámasztja a szöveg bibliográfiai, és belső vizsgálata

A Biblia megbízhatóságát ugyanolyan kritériumok alapján kell megvizsgálnunk, mint ahogyan bármely más történelmi dokumentumot megvizsgálnak.
A vizsgálatokat az alábbi három tényező alapján végzik:
- A fennmaradt kéziratok száma
- Az eredeti írás és a legkorábbi fennmaradt másolat közötti időköz.
- A szövegváltozatok aránya

   1. A fennmaradt kéziratok száma

 Az Újszövetségről több, mint 5300 görög nyelvű, több, mint 10.000 latin nyelvű és több, mint 9300 egyéb antik fordítás kézirata maradt fenn. Összesen tehát több, mint 24.000 kézirat másolattal rendelkezünk az Újszövetség részeiről, vagyis ez a legjobban alátámasztott kézirat.
Homérosz Iliásza a második... 643 fennmaradt másolattal.

2. Az eredeti írás és a legkorábbi fennmaradt másolat közötti időköz.

Az Újszövetségi írások Kr. u. 40 és 100 között keletkeztek. A legkorábbi másolat az Újszövetségről Kr. u. 130-ból származik (John Ryland kézirat). Az eredeti írás és a legkorábbi másolat közötti időeltérés tehát nem több, mint 90 év.
Ha ezt összehasonlítjuk más klasszikus művekkel nagyon meglepő felfedezésre jutunk.
Homérosz kb. Kr. e. 900-ban írta meg az Iliászt és a legkorábbi fennmaradt másolat Kr. e. 400-ból származik. Az időeltérés tehát 500 év.
Más klasszikus szerzők művei még kisebb példányszámú másolatban maradtak fent és az eredeti és a legkorábbi másolat között eltelt időköz átlagosan 1000 év!
J. Harold Grenlee, az újszövetségi görög nyelv tudósa ezt írja: “Mivel a tudósok általában megbízhatónak fogadják el az ókori klasszikusok írásait, annak ellenére, hogy a legkorábbi kéziratok oly sokkal az eredeti írások után keletkeztek, és a fennmaradó kéziratok száma sok esetben nagyon kevés, világos, hogy az Újszövetség szövegének a megbízhatósága ennek megfelelően garantáltnak tekinthető.”

3. Szövegváltozatok


A szövegkritika megfelelő alkalmazása lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló kéziratokat összevessük egymással, és ilymódon biztonsággal rekonstruálhassuk az eredeti szöveget. Az Újszövetség megközelítőleg 20.000 sort tartalmaz, amiből 40 sorral kapcsolatban merül fel kérdés. Ez tehát fél százalékot jelent
Az Iliász körülbelül 15.600 sorból áll, amiből 764 sor kérdéses. Vagyis öt százalék. Ami azt jelenti, hogy tízszer annyi szövegváltozata van, mint az Újszövetségnek. Mindez egy olyan szövegben, aminek a terjedelme ez utóbbinak csupán három negyede. A birtokunkban lévő újszövetségi kéziratok teljes száma rendkívüli módon lecsökkenti a tévedés lehetőségét az eredeti dokumentumok helyes továbbadódásával kapcsolatban.

A 0,5%-nyi eltérő szövegváltozat mindössze egy nyolcad része tartalmaz olyasmit, ami túlmegy a stilisztikai különbségen vagy az elíráson. Időnként egy egy betűkihagyás, vagy szórendi különbség figyelhető még meg, esetenként pedig kimaradt egy-egy szó.
De az Újszövetség összes szövegvariánsáról elmondható, hogy közülük csak mintegy 50 bír valódi jelentőséggel és egyetlen fontos keresztény tanítás sincs vitatott szövegvariánsra alapozva.

 B. Régészeti vagy külső bizonyítékok

 1. Régészeti bizonyítékok

Az 1947-ben felfedezett Holt Tengeri Tekercsek között megtalálták Ézsaiás tekercsének egy régi másolatát is. Ez a Kr. e. 100-ból származó tekercs a szöveg több, mint 95%-ában megegyezett a mai héber Bibliával. A maradék 5% főként nyilvánvaló elírásokból ill. helyesírási variánsokból áll.
Ez előtt a felfedezés előtt a legrégebbi Ézsaiás kézirat Kr. u. 900-ból származott, tehát a Holt-tengeri tekecsek 1000 évvel visszavittek minket az időben. És ez alatt az idő alatt semmilyen komolyabb változás nem történt a szövegben!
Az ismert zsidó régész, Nelson Glueck ezt írja:
"Kategórikusan kijelenthetjük, hogy soha semmilyen régészeti felfedezés nem mondott ellent a Biblia kijelentéseinek.”
William F. Albright, a világ egyik legismertebb régésze, a következő kijelentést tette:
"Nem férhet hozzá kétség, hogy a régészet megerősítette az Ószövetség történelmi hitelességét.”
Millar Burrows, aki a Yale egyetem régészeti tanszékének híres professzora volt, a következő kijelentést tette a makacsul kitartó hitetlen megközelítéssel kapcsolatban:
"Sok liberális teológus túlzott kételkedése nem a rendelkezésre álló adatok alapos vizsgálatán alapul, hanem a természetfölöttivel szembeni óriási előítéletükön.”

   2. Bizonyítékok korai keresztény íróktól

 J. Harold Greenlee, aki az Oral Roberts Egyetem újszövetségi görög nyelv tanára azt írta, hogy a korai keresztény írók műveiben olyan sok idézet szerepel a Szentírásból, hogy
"... az Újszövetséget virtuálisan rekonstruálhatnánk belőlük az újszövetségi kéziratok használata nélkül is.”
Ezt később alátámaszotta Sir David Dalyrimple is, aki ezt mondta: Tizenegy kivételével az Újszövetség minden igeverse megtalálható a második-harmadik századi írók műveiben. A korai egyházatyák műveiben több, mint 86.000 idézet található az Újszövetségből!

A bibliaikritika képviselői már mintegy kétszáz éve igyekeznek úgy feltüntetni a Bibliát, mint történelmileg megbízhatatlan művet. Az utóbi hetvenöt év régészeti felfedezései azonban szisztematikusan megerősítették a bibliai feljegyzések hitelességét. Nézzünk néhány példát:
A liberális teológiai képviselői fennen hangoztatták, hogy Mózes nem írhatta a róla elnevezett 5 könyvet, mivel akkoriban még nem is léteztek törvénykönyvek. Ezért úgy gondolták, hogy ezeket a könyveket sok évszázaddal később állította össze több különböző szerző. A régészeti leletek azonban bebizonyították ennek az álláspontnak a tarthatatlanságát, mivel több olyan törvénykönyvet is találtak, amelyek még az ősatyák koránál is korábban keletkeztek, mint például Hamurabi törvényoszlopa Kr. e. 1700-ból, a Lipith-Isthar törvényoszlop Kr. e. 1860-ból, vagy Eshunna Törvényei Kr. e. 1950-ből.
1906 előtt, a Biblia történelmi megbízhatóságát vitató tudósok azzal is érveltek, hogy a Bibliában található feljegyzések a Hettita birodalomról későbbi betoldások, mivel úgy gondolták, hogy a Hettita Birodalom nem is létezett. Ezt az elképzelésüket arra alapozták, hogy addig az időpontig még nem került elő semmilyen fizikai bizonyíték a létezésére. Viszont 1906-ban a régészek feltárták a Hettita Birodalom fővárosát, az azt követő években pedig megtalálták egy erős és virágzó Hettita civilizáció kétségtelen bizonyítékait.
Később liberális tudósok abbéli igyekezetükben, hogy a bibliaakritikát alátámasszák azzal érveltek, hogy János evangéliumát nem írhatta János, hanem sokkal később kellett keletkeznie az alábbi két tényező miatt:
1. Olyan szóképeket használt, amelyek előfeltevésük szerint későbbi gnosztikus hatást tükröznek. (Pl. olyan kifejezéseket, hogy “világosság fiai” és “sötétéség fiai”).
2. Történelmi részletek állítólagos pontatlansága miatt. (Mint például a Bethesda medence ötödik csarnoka - Jn. 5, 2 - mivel az összes feltárt júdeai medencének csak négy csarnoka volt).
Ugyanakkor, főleg Qumránban, megtaláltak olyan Újszövetség korabeli kéziratokkal egyidős, sőt még korábbi szövegeket, amelyek bizonyítják, hogy a korabeli zsidó írásokban már használták ugyanazokat az apokaliptikus kifejezéseket. És körülbelül nyolc évvel ezelőtt a régészek azon a helyen, amiről korábban azt feltételezték, hogy az a legkorábbi szint, a Bethesda térségében felfedeztek egy régebbi mikveh-t (medencét), aminek volt egy ötödik tornáca keresztben! Ezek után az ember azt remélné, hogy a kritikusok elismerik a bibliai leírás hitelességét.

 

Az ember dönthet úgy is, hogy elfordítja a fejét, és másfelé néz abban a reményben, hogy később majd azt mondhassa, nem is tudott erről az egészről. Én mégis inkább arra bátorítom az olvasót, hogy bátran vegye a kezébe az Írásokat és keresse az igazságot.


A fordítás túlnyomórészt Glenn Harris rabbi írása alapján készült a www.biblestudy.org honlapról:

Glenn Harris rabbi www.shema.com

Fordította. Martini Zsolt