Miatyánk, aki a mennyekben vagy
Igen?
Ne szakíts félbe, imádkozom.
De – ENGEM szólítottál!
Téged szólítottalak? Én ugyan nem.

 

Én csak imádkozom.

Miatyánk aki a mennyekben vagy.
Na, már megint!
Mit megint?
ENGEM szólítottál. Azt mondtad: „Miatyánk aki a mennyekben vagy”. Nos, itt vagyok. Mit szeretnél?
 Ó, én igazán nem akartam semmit. Tudod, egyszerűen csak elmondtam a napi imámat. Mindig elmondom a Miatyánkot. Ez jó érzéssel tölt el, mintha teljesítettem volna egy kötelességet.
Ja, értem. Folytasd.
Rendben. Szenteltessék meg a te neved.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Mit jelent ez szerinted?
Micsoda?
Az, hogy „Szenteltessék meg a te neved”?
Azt jelenti, azt jelenti… igazán sajnálom, nem tudom mit jelent.Honnan a csudából tudhatnám? Ez egyszerűen az imádság része. Miért, szerinted mit jelent?
Azt jelenti megbecsült, szent, csodálatos.
Nahát, így tényleg több értelme van. Eddig soha nem gondolkoztam azon, mit is jelent ez.
Köszönöm.
Jöjjön el a Te Országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben, úgy itt a földön is.
Tényleg így gondolod?
Persze, miért ne?
Mégis mit gondolsz erről?
Mit? Igazából azt hiszem, semmit. Úgy gondolom, hogy szép dolog lenne, ha itt lenn is mindent te irányítanál, úgy mint odafenn. Mint tudod, idelenn elég nagy a zűrzavar.
Igen, tudom; de a te életedet én irányítom?
Persze, eljárok a templomba.
Nem ezt kérdeztem tőled. Mi a helyzet a helytelen hozzáállással? Mert akad néhány problémád. Például, hogy minden pénzedet magadra költöd. És miféle könyveket olvasol?
Na, azért álljunk meg egy pillanatra! Ne kritizálj engem! Pont olyan vagyok, mint a többi templombajáró ember!
Már megbocsáss. Azt gondoltam, hogy azért imádkozol, hogy legyen meg az én akaratom. Ha ez valaha is megtörténik, azoknál kell először megtörténnie, akik imádkoznak ezért. Mint például te.
Na jó. Azt hiszem, tényleg van egy pár gyarlóságom. De most, hogy említed, megnevezhetnék másokat.
Ezt én is megtehetném.
Eddig nem sokat gondolkoztam ezen, de néhány dologtól tényleg jó lenne megszabadulni. Tudod szeretnék úgy igazán szabad lenni.
Jó. Most már eljutottunk valameddig. Együtt fogunk dolgozni – Te és ÉN.
Büszke vagyok rád.
Nézd, Uram, ha nem bánod, én mára be is fejezném. Így is sokkal hosszabbra nyúlt, mint amilyen lenni szokott.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
El kéne hagynod a kenyeret. Túlsúlyos vagy, ami azt illeti.
Hé, várj egy percet! Mi ez az egész? Békésen végzem a vallásos kötelességem, és egyszercsak betörsz hozzám, és emlékeztetsz engem minden gyarlóságomra.
Imádkozni veszélyes dolog. Előfordul, hogy az ember megkapja, amit kér.
Emlékezz, te hívtál engem – és én itt vagyok. Most már túl késő megállni.
Folytasd az imádkozást. (Szünet…) Na, rajta.
Félek.
Félsz? Mitől?
Tudom mit fogsz mondani.
Próbáljuk ki.
Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
Mi a helyzet Annával?
Látod? Tudtam! Tudtam, hogy meg fogod említeni őt! De miért, Uram, összevissza hazudozott rólam. A pénzt sem fizette vissza soha, amivel tartozik nekem. Megesküdtem, hogy kiegyenlítem vele a számlát!
De – az imádságod. – Mi a helyzet az imádságoddal?
Én – nem úgy értettem.
Végre legalább őszinte vagy. De elég nagy teher cipelni ezt a sok keserűséget és neheztelést, ugye?
Igen, de jobban fogom érezni magam, ha behajtom a tartozást. Öregem, hidd el, van egy pár tervem. Majd azt kívánja, bárcsak meg sem született volna.
Nem, nem fogod magad jobban érezni. Csak rosszabbul. A bosszú nem édes. Tudod milyen boldogtalan vagy. – Nos, ezen tudok változtatni.
Te? Hogyan?
Bocsáss meg Annának. Aztán én megbocsátok neked. És a gyűlölet meg a bűn Anna problémái lesznek – nem a tieid. Te a magad részéről lerendezed a dolgokat.
Tudod mit, igazad van. Mint mindig. És sokkal fontosabb, hogy neked megfeleljek, mint az, hogy bosszút álljak… (sóhaj). Rendben… rendben… megbocsátok neki.
Jól van! Nagyszerű! Hogy érzed magad?
Hmm. Nos, nem túl rosszul. Egyáltalán nem érzem magam rosszul! Valójában kimondottan jól érzem magam! Azt hiszem, ma nyugodtan fogok aludni. Mostanában ez úgyse nagyon sikerült.
Igen, tudom. De még nem végeztél az imádságoddal. Folytasd.
Ó, persze.
És ne vigyél minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.
Jó! Jó! Ezt fogom tenni. Csak ne hozd magad olyan helyzetbe, hogy kísértésbe essél.
Ezt meg hogy érted?
Tudod, hogy értem.
Igen. Persze, hogy tudom.
Jó. Folytasd. Fejezd be az imádságodat.
Mert Tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen.
Tudod mi hozna nekem dicsőséget – mi tenne igazán boldoggá?
Nem, de szeretném tudni. Örömöt akarok szerezni neked. Annyi zűrt csináltam már. Most igazán követni akarlak. Most már megértettem, hogy ez milyen nagyszerű lenne. Így hát kérlek, mondd meg… Hogy tegyelek boldoggá?
Éppen azt tetted.

angolból fordította Dobóné Kiss Ildikó