„A nő nem taníthat”, „A nő hallgasson a gyülekezetben”, hangzanak fel gyakran ezek a sommás kijelentések.
Nézzük meg, mit jelentenek az igék, amire némelyek hivatkoznak:
1Korintus 14:34-35
34 Az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja. 35 Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélnie.
Ezt az igerészt inkább így fordíthatjuk az eredeti ógörög szövegből:
34 Az asszonyaitokat a gyülekezetben tartsátok csendben, mert nem megengedett, hogy beszéljenek/beszélgessenek, hanem rendeljék alá magukat, ahogy a törvény is mondja. 35 Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélni/beszélgetni.
Ha figyelembe vesszük a szövegkörnyezetet, ahol korábban arról beszél Pál, hogy mindannyian prófétálnak, kijelentésük van, zsoltárt énekelnek, tanítanak, nyelveken szólnak és megmagyarázzák, kizárható, hogy Isten a nőket ki akarja zárni mindezekből a gyülekezetben. A szövegben használt λαλέω laleo – (beszél, beszélget) kifejezés lehetővé teszi azt az értelmezést, hogy a gyülekezet rendben tartása miatt a nők beszélgetését, fecsegését és a férjük kérdezgetését akarja elkerülni Pál apostol. Annak idején, a férfiak és a nők külön ültek a korinthusi gyülekezet nyilvános összejövetelén. Pál ügyelt arra, hogy semmi megbotránkoztató ne történjen. Nem azt mondja a nőknek, hogy ne vegyenek részt az összejövetelen, és ne járuljanak hozzá, mivel ezzel ellentmondana korábbi utasításainak. Egyszerűen azt mondja nekik, hogy ne csevegjenek maguk közt az istentisztelet alatt, hanem csöndben maradjanak, és figyeljenek oda. És ha az egyik valamit nem ért, ne kiabáljon a másik helyen ülő férjének, hanem kérdezze meg otthon. ”Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene...” olvassuk a 33. versben.
I Timótheus 2:11-14
11 Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. 12 A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben. 13 Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután, 14 és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe.
A köztudatban az áll, hogy ebben az igerészben a gyülekezeti istentiszteleten való tanításról van szó, de a „gyülekezet” vagy hasonló szó nincs az igében. Épp ellenkezőleg, a 8. Vers ezt írja: „a férfiak mindenhol tiszta kezeket felemelve imádkozzanak...” A közismert „nem engedem meg” kifejezés helyett az itt használt ógörög szó ἐπιτρέπω epitrepo inkább ezt jelenti: „átad”, „bátorít”, “korlátozás nélkül megbíz”. Tehát Pál nem hagyja jóvá feltételek nélkül a feleségek tanítását. Mi lehet a feltétel? Az, hogy a feleség alárendeli magát férjének, nem önkényesen, hanem férjével összhangban cselekszik és nem akar dominálni férje felett. Tehát az I Timótheus 2:12-ben olyan feleségről van szó az igében, aki tanít, ugyanakkor uralkodik a férjén. Honnan tudjuk, hogy a γυνή gune kifejezés itt egyértelműen feleséget jelent? A 15. Versből, amely szerint megtartatik a gyerekszülésben. Ez csakis feleségre vonatkozhat. A “tanítson” és “uralkodjon” vagy “domináljon” szavak között az οὐδέ ude szócskát találjuk, ami két összetartozó fogalom összekapcsolására szolgál az eredeti szövegben, mint például más helyen:
- Máté 25:13Vigyázzatok tehát! Mert nem ismeritek sem a napot, sem (οὐδέ) az órát, amikor az Emberfia eljön!”
- Róma 8:7 Régi emberi természetünk törekvése tehát ellentétes Isten törekvésével, mivel nem akar, de nem is (οὐδέ) tud engedelmeskedni Isten törvényének.
A korábbi versekben Pál többesszámban ad útmutatást általában a férfiaknak és a nőknek. A 11-es verstől viszont egyes számra vált. Ebből arra is következtethetünk, hogy itt egy bizonyos (fajta) asszonyról van szó, nem általában a nőkről.
Érdemes még azt is figyelembe venni, hogy Pál ebben a levélben mindenekelőtt az efezusi gyülekezetre nézve adott utasításokat Timóteusnak. (I. Tim 1: 3). Az efezusi pogány vallásban, főleg istennőket imádtak. Gondoljunk az Artemisz templomokra az Apostolok Cselekedetei 19: 23-41-ben. A hamis kultusz tanítói főleg nők voltak. Artemisz kultuszához hozzátartoztak a „méhek” nevezetű templomi prostituáltak, akik úgy öltözködtek, ahogy a 9. igevers második fele említi:
"Ugyanígy az asszonyok is, tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékletesen ékesítsék magukat, ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával, hanem azzal, ami az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jó cselekedetekkel."
Így értelmezhetjük tehát az I Timótheus 2:11-14-et:
11 A feleség (γυνή gune) nyugton/csendben tanuljon teljes alázattal. 12 A feleség tanítását és fenhatóságát férjén nem engedem (korlátlanul), legyen nyugton/csendben. 13 Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva. 14 És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett.15 Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.
A 14. vers egyértelműen a férj-feleség/férfi-nő tekintély-alárendeltségi viszonyra utal. Pál erre hivatkozva nem támogatja, hogy egy férfit/férjét leuraló asszony tanítson. Itt nem arról van szó, hogy nők egyáltalán ne tanítsanak férfiakat, hanem olyan feleség tanításáról, aki át akarja venni a férje szerepét, illegális uralmat gyakorolva felette. Természetesen a férfiak sem uralhatják le, nyomhatják el a nőket.
A 15. vers kizárólag feleségekre utalhat, mert a gyermekek házasságban születnek Isten akarata szerint: Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.
- Pál apostol ebben az igében a maga nevében beszél.
- A Biblia szerint két, vagy három tanubizonyság kell ahhoz, hogy valamit elfogadjunk. Sehol máshol nem találunk tiltást a nők tanításával kapcsolatban.
- A Biblia sehol nem mondja bűnnek, ha tanít egy nő. (Pál apostol sem.)
Nem minden férfi a feje (kipa) minden nőnek! Az utcán részegen fetrengő férfi nem feje a lányunknak, feleségünknek. A feleségek önként vállalják, hogy alárendelik magukat férjüknek Krisztusban a házasság kötelékében. A gyülekezet vezetőinek való alárendeltség is önkéntes és nem nemi alapon jön létre, férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik.
Jézus Krisztus sehol nem tett különbséget szellemi téren férfi és nő között és egyetlen utalást sem tett arra, hogy nők ne tanítsanak. Ugyanazt a tanítást hallották női tanítványai is, mint a férfiak és ugyanazzal a Szent Szellemmel teljesedtek be Pünkösdkor, Joel próféciájának megfelelően:
Joel 3:1 Azután kitöltöm majd szellememet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban szellememet.
A hamis tanítás viszont gonosz dolog, akár férfi, akár nő szájából hangzik el. A tanítás képessége nem az ember nemétől, hanem Isten elhívásától és ajándékától függ:
Róma 12:6-7
Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban...
Krisztusban nincs különbség férfi és nő között, szellemi értelemben, ha újjászülettünk romolhatatlan magból, új termtések vagyunk, ami már nem azonos az ádámi természettel.
Galata 3:28
Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
A tanítói elhívás, mint minden más szolgálat Isten szuverén akaratától függ. Nem csak a beszédünkkel, sokkal inkább az életünkkel tanítunk, ezért fonos megnézni a tanító életét, például a férfi-nő-család viszonylatában. A tanítás hitelességét Isten elhívása, az Ige helyes értelmezése, a kijelentés tisztasága, az Istennek való engedelmesség és a feddhetetlen élet teszi hitelessé. Természetesen zsarnokoskodó, frusztrált emberek tanítását ne hallgassuk meg.
Folk Iván
Figyelembe ajánljuk még a nőkről szól tanítás sorozatot:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLi87NgQvLoabOU2cb7VZoMDH9klgte54K